Egész nap ideges voltam, mert nem haladt a takarítás, aztán Petin csattant. Öltöztünk és be nem állt a szája, jókedvében...végül "hallgass már" felkiáltással kapott egy nagy fülest. Pár percig sírt, mint akit nagy méltánytalanság ért, majd kiment vígan játszani.
Kicsivel később:
Anya: Ne haragudj Peti, hogy megütöttelek, nem rád haragudtam.
Peti kedvesen , mosolyogva megsimogatta az arcomat: Miért rosszalkodsz? Na jól van, nagyon szeretlek! - és nevetve elszaladt.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése