Peti: Én a fekete lovag vagyok, Zsuzsi te milyen lovag vagy?
Zsuzsi: Én királykisasszonylovag!
2010. november 8., hétfő
2010. november 3., szerda
Hős
Sötétedés után Panni készült felmenni Mama boltjába. Az udvar feléig van világítás, utána egy darabig sötétben kell menni.
Panni: Anya, kísérj fel, nem merek egyedül
Peti: Panni! Én nem félek, felkísérlek én, Én a Hős!
Panni: Anya, kísérj fel, nem merek egyedül
Peti: Panni! Én nem félek, felkísérlek én, Én a Hős!
Szabályok és alkalmazásuk...
Peti és Zsuzsi egymás mellett ülnek reggelizés közben. Peti folyamatosan bohóckodik, beszél.
Anya: Peti, egyél, ne beszélj folyamatosan.
Peti: bla bla bla ...
Anya: Peti ha nem maradsz csendben elküldelek az asztaltól!
... kicsit később Anya elkezd mesélni valamit a világ nagy dolgairól apának...
Peti: Anya, most magadat kell elküldened az asztaltól!
Anya: Peti, egyél, ne beszélj folyamatosan.
Peti: bla bla bla ...
Anya: Peti ha nem maradsz csendben elküldelek az asztaltól!
... kicsit később Anya elkezd mesélni valamit a világ nagy dolgairól apának...
Peti: Anya, most magadat kell elküldened az asztaltól!
2010. október 28., csütörtök
Robbanás
Peti megivott egy nagy pohár szörpöt, aztán nyögdécselve adta tudtomra, mintegy megnyugtatásként:
Anya, én most jól vagyok, csak egy kicsit felrobbant a pocakom!
Anya, én most jól vagyok, csak egy kicsit felrobbant a pocakom!
2010. október 18., hétfő
Aranyos Panni avagy a szépségért meg kell szenvedni
Panni egyik nap azzal jött haza az óvódából, hogy igazi fülbevalót szeretne.
Megbeszéltük, hogy az mivel jár (nincs kilyukasztva a füle és Anya szerint ez nem is olyan egyszerű dolog...) és vártunk hátha "elfelejtődik". Panni nem hagyta magát, így egy szép őszi délelőtt, rögtön a 6éves oltást követően, felkerestük a zsámbéki fülbelövő nénit. Még ott is próbáltam kedvesen elijeszteni "Pannikám, ha meggondoltad magad nyugodtan szólj" "Nem anya, nem gondoltam meg magam, szeretnék fülbevalót"- mint egy kis megszeppent angyalka némán állta (ülte), hogy bekerüljenek a fülbevalók... nem is fájt és most nagyon boldogok vagyunk. Kicsi aranyozott pillangók...
Megbeszéltük, hogy az mivel jár (nincs kilyukasztva a füle és Anya szerint ez nem is olyan egyszerű dolog...) és vártunk hátha "elfelejtődik". Panni nem hagyta magát, így egy szép őszi délelőtt, rögtön a 6éves oltást követően, felkerestük a zsámbéki fülbelövő nénit. Még ott is próbáltam kedvesen elijeszteni "Pannikám, ha meggondoltad magad nyugodtan szólj" "Nem anya, nem gondoltam meg magam, szeretnék fülbevalót"- mint egy kis megszeppent angyalka némán állta (ülte), hogy bekerüljenek a fülbevalók... nem is fájt és most nagyon boldogok vagyunk. Kicsi aranyozott pillangók...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)